1

-Áááákos! Elkésel! Hordd már le a segged! -apa üvőltő hangjára kinyitom a szemem.Pár másodpercig még a plafont bámulom,majd oldalra fordítva fejem ránézek a hatalmas faliórámra. Fáradt mozdulatokkal felülök az ágyon. Odasétálok a szürke ruhásszekrényemhez. Kiválasztom a legszimpatikusabb darabokat és felöltözök. Apa még párszor felkiabál,hogy sietni kéne de nem törődök a szavaival. Megnézem magam a tükörbe: Suicide Silence-es póló,8 soros acélbetétes bakancs,egyszerű fekete farmer. Beletúrok a megszokottnál hosszabb,festett fekete hajamba. Kiválasztok egy élénk kék színű kontaktlencsét és néhány könycsepp között behelyezem a szemembe. Ekkor apa rámtöri az ajtót.

-Ákos! Ha még egyszer elkésel, tuti behívnak.

-Sietek. - hazudom. Elindulok lefelé a lépcsőn,de félúton megállok. "Valamit tuti elfelejtettem...oh hát persze. Táska nélkül nehéz lesz" Épp visszafordulnék,de apa utánamdobja a táskát és csak annyit mond:

-Rohanj!

Amikor beérek a suliba legjobb barátom Márk már messziről integet.

-Áááákoos!! - üvölti és futni kezd felém. Azon se lepődnék meg ha megölelne.

-Cső -köszöntöm

-Uuuh. Látom jó kedvedben vagy.Odaérünk az osztályteremhez. Márk ledobja magát az első padba. A leghátsó felé veszem az irányt,de feltűnik hogy valaki elfoglalta a helyem. Ledobom mellé a táskámat és viszonylag kedvesen megszólítom:

 -Hé haver...bocs,de...ez az én helyem.

-Ne haragudj-mondja majd felpattan a székről vigyázállásba. -Nem rég kerültem át ebbe az osztályba. Dávid. Walter Dávid-nyújtja felém a kezét. Mielőtt viszonoznám a gesztust megnézem magamnak a srácot.Kétoldalt felnyírt,copfozott, barna haj, Drop Dead feliratú póló,szaggatott fekete farmer. "Jóval magasabb mint én...és izmosabb is" 

-Szente Ákos-válaszolom kicsit megkésve. Dávid félmosolyra húzza a száját.

-Figyi...kéne egy kis segítség. Nekem nincs helyem.

-Hozzunk padot a másik osztályból.

-Oké. Köszönöm.Mire áthozzuk a padot az óra elkezdődik. Nincs időnk az én padom mellé rakni a padját,így hát a legelső sorba kell ülnie. Dupla biosszal kezdünk. Már lassan eltelik az óra fele,amikor feltűnik,hogy Dávid engem bámul.Odakapom a fejem,mire úgy tesz mintha végig a táblát figyelte volna. Amint visszafordulok észreveszem, hogy tekintete újra vissaszökött árm. Óra vége felé zavarni kezd. Felé bökök egyet a fejemmel,amolyan "Most mi van?" stílusban. Megrázza a fejét "Semmi." Semmi? Lassan egy órája engem bámul és nincs semmi? Kicsengetnek. Előveszem a táskámból a reggelimet. Dávid feláll és elindul felém. Megrázom a hajam,mire ő elmosolyodik.

-Mi a franc van?-kérdezem mire ideér.

-Mimi?- kérdez vissza meglepetten.

-Egész órán bámultál.

-És? Zavar? Bocs...

-Mi? Nem...csak...fura

-Van kedved délután meginni egy sört?-kérdezi,miközben ő is előveszi a szendvicsét.

-Kik jönnek még?

-Te..és én...ennyi.-válaszolja mosolyogva. "Mi a franc van ezzel a sráccal?"

-Hm...oké..persze.Miért ne?

-4-kor a suli előtt.

 

2

 

Szokásom szerint késésben vagyok. Gyors léptekkel haladok végig az utcán. Dávid már biztos vár. Amikor befordulok az utcába,ahol az iskola van,már messziről észreveszem őt. A kerítésnek támaszkodva vár. Feszültnek tűnik.

-Szia -köszönök - Bocs a késésért.

-Szia. Semmi baj.Már vártalak.-válaszolja mosolyogva.Elindulunk a söröző felé. Út közben Dávid rágyújt egy cigire.

-Mióta dohányzol?-kérdezem,hogy legyen témánk.

-Pár éve. A bátyjám szoktatott rá.-válaszolja nevetve. Ezzel be is fejeztük a témát. Mikor odaérünk a sörözőhöz betessékel az ajtón és csak annyit mond:

-Mindjárt jövök,keress helyet!

Körülnézek a hangulatos kis bárban,de csak egy helyet találok üresen.Egy két személyes kis boxot a sarokban. Leülök. Dávid csak 10 perc után tér vissza,pont mikor kezdtem azt hinni, hogy lelépett.

-A vendégem vagy.-mondja majd elém tol egy korsó sört.

-Köszönöm.-válaszolom mosolyogva.Mindketten kortyolgatni kezdjük az italunkat. Végül Dávid töri meg a kínos csendet.

-Mesélj!

-Mit?-kérdezem nevetve.

-Nem tudom csak meg akarlak ismerni.

Elkerekedett szemekkel bámulok rá. Sose mondtak nekem ilyet.Fura ez a srác.

-Mit szeretnél tudni?

-Mindent.-válaszolja mosolyogva.

-Mindent?

-Kivétel nélkül.

"Miért bámul rám így?"

-Hát...17 éves vagyok...szeretem a metált...öhm..nem tudom mit mondhatnék. Olyan furán nézel rám.

-Mert tetszel.-válaszolja mosolyogva. Egy ideig csak bámulok rá aztán kitör belőlem a (megjátszott) nevetés.

-Há Há Há. Ez kurva jó vicc volt. Basszus...juj...jaj..már ennyi az idő?? Mennem kell.-mondom nevetgélve-Örültem Dávid,majd találkozunk.

Azzal kirohanok az ajtón. Elkezdek hazafelé futni. "Vajon komolyan gondolta? Vagy csak viccelt? Dávid talán meleg lenne? Ha igen akkor most tuti azt hiszi homofób vagyok. Nekem semmi bajom a melegekkel...Nem mintha én az lennék...Bár Dávid..Mi?? Nem. Én nem vagyok meleg akármennyire jól néz ki Dávid. Ő meleg én nem. Egyébknt is mi tetszik neki bennem? Vékony vagyok és beesett szemeim vannak. Ő meg izmos és jól nz ki... Mi?? Miért mondom egy srácra,hogy jól néz ki?" Hazaérek. Felrohanok sötét kis szobámba és ledobom magam az ágyra. Belefúrom a fejem a párnába és bakancsban,ruhában elalszok.

3

-Ákooos! A francba...ébredj már!-szokás szerint apa ébreszt.Nyöszörögve mozgolódni kezdek helyemen,majd felülök és csak annyit mormogok:

-Mi a fasz?

-Hogy beszélsz?-jön a válasz. Ekkor feltűnik hogy hol is vagyok pontosan. A nappaliban. Tegnap este egy nagyon kicsit ittam. Na jó...nem tudom mennyit,mikor és hogy miért,csak annyira emlékszem hogy Márk bulijában voltam. Megdörzsölöm a szemeimet. Borzasztóan fáj a fejem.

-Tegnap kivel voltál?-kérdezi apa.

-Nem emlékszem pontosan. Ott volt Márk,Dávid..meg még néhány csaj.

-Ki az a Dávid?

Időbe telik mire válaszolok. "Hogy ki az a Dávid? Hát igen...Dávid akiről lerí,hogy szerelmes belém. 1 hónapja volt,hogy elhívott abba a bárba. Azóta úgy teszünk mintha semmi nem történt volna és a legjobb barátomként tekintek rá...legalábbis azt hiszem..."

-Nem rég érkezett a suliba. Jóban vagyunk.

-Értem...kérsz kávét?-kérdezi a konyhában matatva.

-Nem tudom... Nem hiszem hogy tudok inni.

-Másnapos kis pukkancs-mondja nevetgélve. Én is nevetni kezdek. Anya hívott mindig pukkancsnak. Elkomolyodok. Emlékek törnek elő anyáról. Apa észreveszi hogy valami baj van. Mielőtt bele akarna menni a témába közbevágok.

-Egyébként lehet egy pirszingem?

-Mi? Minek az? -kérdezi apa meglepetten.

-Hát a buliban egy csajnak volt és hát... Elég jól nézett ki.

-A csaj vagy a pirszing?

-Apaaa! A pirszing. -mondom felháborodottan. Nem szeretem amikor ezzel jön.

-Most mit pattogsz? 17 éves vagy és még sose volt barátnőd. Itt az ideje. Nem tetszik valaki?

Dávid jut eszembe. "Mi? Miért pont ő ugrik be? Nem vagyok meleg... A francba... Megint az az idióta gondolatmenet ami egy hónappal ezelőtt volt."

-Nem. Nem tetszik senki.-nem tudom eldönteni,hogy válaszom hazugság-e vagy sem.

-Egyébként...felőlem lehet pirszinged ha van rá pénzed.

-Kösz.-válaszolom elégedetten,majd felmegyek a szobámba. Rádobok egy sms-t Dávidra: "Cső. Van kedved velem jönni pc-t csináltatni?" pár másodperc múlva jön a válasz: "Persze. Mikor?" Gondolkodni kezdek,vajon melyik az az időpont amikor nem kések el. " Kettőkor a buszmegállóban"

4

Szokásom szerint késésben vagyok. Dávid a megállóban vár unott fejjel. Mikor odaérek összeütjük ökleinket.

-Tyű öregem... Rég voltam ilyen másnapos-köszönt.

-Detto-válaszolom nevetve.

Amikor odaérünk a tetkó-pirszing szalonhoz Dávid megkérdezi:

-Hova szeretnéd?

-Snake bite.

-Uuuh,minél csajozósabbat,mi?-kérdezi nevetve.

-Olyan vagy mint apám.-válaszolom feltűnően mogorván.

-Mert?

-Mert ő is a célozgat a csajokra.

-Igazunk van. Kell neked egy...valaki.-mondja,majd vigyorogva vonogatni kezdi a szemöldökét.

-És veled mi van? Neked sincs senkid.

-Ezt inkább hagyjuk.

-Te...jársz valakivel?-kérdezem meglepetten...vagy...csalódottan?

-Bonyolult egy kapcsolat. Ő megcsal én meg közbe rájövök hogy kit szeretek igazán. Na de mostmár menjünk be.

Kinyitom az ajtót és besétálok. Alacsony tetovált csajszi fogad. Leültet egy fehér székbe és csak annyit kérdez:

-Na akkor hová és mennyit?

-Snake bite.-mondom mosolyogva.

-Nyisd ki a szád és döntsd hátra a fejed.-mondja. Így teszek. Dávid elkerekedett szemekkel nézi végig a jelenetet. Észre se veszem de a csaj már át is szúrja a számat az egyik oldalon.

-Fúj! Baszki ez undorító.-kiált fel Dávid. Nevetni kezdek tűvel a számba. A másik oldalt is átszúrja. Két fekete pirszinget helyez be az ajkamba és már végeztünk is. Kifizetem a vártnál nagyobb összeget és elindulunk hazafelé.

-Nem megyünk le a Dunapartra?-kérdezi Dávid.

-De! Jó ötlet!-mondom mosolyogva.

Amikor leérünk a kavicsos partra, rögtön leülünk. Dávid a vizet bámulja én meg őt. Hogy miért azt nem tudom.

-Milyen a barátnőd?- töröm meg a csendet.

-Barátnő?- kérdez vissza nevetve.

-Hát...azt mondtad jársz valakivel.

-Igen,de jól tudod mi a helyzet velem. Lassan két hónapja próbálsz úgy tenni mintha semmi nem történt volna. Mintha nem tűnne fel. -mondja először mérgesen. Később megnyugszik- Ez alatt a két hónap alatt rájöhettél volna,hogy hogy érzek irántad. Ez a két hónap bőven elég volt hogy rájöjjek mire van szükségem.-hadarja Dávid,közben végig a szemembe néz. Egyre közelebb hajol. Arra gondolok most kéne bevetnem a tipikus "jaaj már ennyi az idő!" szöveget,de nem tudom magam rávenni. Dávid mégközelebb hajol.

-És...mire...van szükséged?-kérdezem suttogva,remegő hangon.

-Olyasvalakire,mint te. -válaszolja ő is suttogva majd még közelebb jön. Ekkor ajkaink szép lassan összeérnek és csókolózni kezdünk. Egy kicsit fáj újdonsült pirszingem miatt,de nem érdekel. Észreveszem,hogy Dávidnak csukva van a szeme. "Nekem is be kéne csuknom? Ez így szokás?"

Végül mire becsukom a szemem, Dávid elhúzódik. Halvány,boldog mosollyal az arcán ismét a Duna felé fordul. Én is így teszek és több mint fél órán keresztül csak némán ülünk nem gondolva semmire.

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Ákos - © 2008 - 2024 - szenteakos-blog.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat